A Duna-parti látkép egyik legdominánsabb eleme a Gellért-hegy, amely impozánsan emelkedik ki a városi panorámából. Tetején található a Citadella erőd, valamint a Szabadság-szobor – együtt a főváros egyik legismertebb szimbólumává váltak. A hegy természetvédelmi terület, és az egész környék – beleértve a kilátást is – része az UNESCO világörökségi helyszíneinek.

A Gellért-hegy nevét Szent Gellért püspökről kapta, aki a 11. században segítette az ifjú Szent István királyt a kereszténység megszilárdításában. Egy legenda szerint a pogányok Gellértet egy hordóba zárva legurították a hegyről, és a püspök mártírhalált halt. Ennek emlékét őrzi a Szent Gellért-szobor is, amely a hegy oldalában látható.

A Citadella egy erődítmény, amelyet az 1848–49-es szabadságharc leverése után emeltek az osztrákok, hogy Buda és Pest fölött katonai ellenőrzést gyakorolhassanak.

A Szabadság-szobor, amely az erőd mellett áll, 1947-ben készült el. Egy allegorikus női alakot ábrázol, aki pálmaágat tart a magasba – a szabadság és béke jelképeként. Eredetileg a szovjet felszabadítás emlékére emelték, mára Budapest egyik jelképe.

A hegy mélyében természetes barlangrendszer található, amelyet a föld alól feltörő termálvizek formáltak az évezredek során. Ennek köszönhetően jött létre a Sziklatemplom is, amely egy természetes barlang belsejében alakult ki, és ma is látogatható vallási és kulturális célokra egyaránt.

De Budapest különlegessége nem csupán látványában rejlik. A város alatt 123 aktív termálforrás található, melyekből naponta mintegy 80 millió liter, ásványi anyagokban gazdag víz tör a felszínre. Ez teszi Budapestet Európa egyik legjelentősebb fürdővárosává – nem véletlenül nevezik gyakran a Duna ékkövének. Az ókori rómaiak és később a törökök is kihasználták ezeket a gyógyvizeket, melyek ma is számos világhírű fürdőkomplexumot táplálnak – köztük a Gellért, a Rudas vagy a Széchenyi fürdőt.

A Gellért-hegy lábánál két híres gyógyfürdő is működik. A Gellért Fürdő, amely a neves Gellért Szállóval egy épülettömböt alkot, a 20. század elején épült szecessziós stílusban, és a főváros egyik legismertebb és legnagyobb fürdője – méltó párja a Széchenyi Fürdőnek a Városligetben. A másik, a Rudas Fürdő, története egészen a török hódoltságig nyúlik vissza: az 1550-es években épült, és napjainkban különlegessége, hogy panorámamedencéjéből csodálatos kilátás nyílik a pesti oldalra és a Dunára, miközben a látogató egy meleg termálvízben pihen. Érdekesség, hogy a budapesti fürdőkultúrában mind a mai napig népszerű szokás a kötényes férfinap a naturális szaunaélményért.