A Petőfi híd és a Szabadság híd között, közvetlenül a Duna partján található Budapest egyik legújabb és legkülönlegesebb épülete, a Bálna. A modern üveg- és acélszerkezetű építmény 2013-ban nyitotta meg kapuit, és hamar kulturális, gasztronómiai és közösségi központtá vált. Nemzetközi elnevezése C.E.T., amely egyszerre utal a „Central European Time” rövidítésére és a latin eredetű cet szóra is, amely magyarul bálnát jelent. Innen ered a köznyelvben elterjedt neve is.

A Bálna különleges formája harmonikusan illeszkedik a környező Duna-parti épített örökséghez, miközben új színt visz a városképbe. Kávézók, éttermek, galériák, butikok és kulturális terek töltik meg a belső tereket, így a Bálna ma már közkedvelt találkozóhely a helyiek és turisták körében egyaránt – legyen szó kiállításról, egy kellemes ebédről, vagy esti programról.

Tőle nem messze található a Corvinus Egyetem főépülete, amely a város egyik legrégibb és legrangosabb felsőoktatási intézménye. A történelmi épület korábban a Kereskedelmi Akadémiának adott otthont, majd a 20. század elején vált gazdaságtudományi egyetemmé. Ma a Corvinus a gazdaság, közgazdaságtan, társadalomtudományok és nemzetközi kapcsolatok oktatásának egyik kiemelkedő hazai központja.

(Itt működik a város egyik legismertebb diákközösségi tere is, a Közgáz Klub, amely hosszú évtizedek óta népszerű diákszórakozóhely, nemcsak az egyetem hallgatói, hanem más budapesti fiatalok körében is.)

Mielőtt elérnénk a Szabadság hidat, a figyelmes szemlélő a Duna vizében egy különös sziklaképződményt is észrevehet – ez az úgynevezett Ínség-szikla. A szikla nevét onnan kapta, hogy csak aszályos időszakokban, „ínség idején” bukkan a felszínre, amikor a Duna vízállása rendkívül alacsony. Ilyenkor a folyó ritkán látott arcát mutatja meg, a meder mélyén megbúvó, régóta rejtőzködő formákkal. Az Ínség-szikla a természet és az időjárás játékos emlékeztetője arra, hogy a Duna – bármennyire megszelídítettnek tűnik is – örökké változó élő elem Budapest életében.